Mikhaylov, a Szent

Átlagos családba születtél, szüleid mégis megpróbáltak mindent megadni neked, így kifejezetten örömteli és boldog életet éltél egészen az I. világháborúig, amit erősen megszenvedtél. Szüleid életüket vesztették, amíg te a fronton küzdöttél. Ez mély sebet ejtett lelkeden, nagyon sokáig nem is tudtad kiheverni, ezen pedig az sem segített, hogy elérkezett a Nemzeti Nacionalizmus térhódítása, ezáltal pedig a II. világháború, ahol jobb karodat elvesztetted és melynek bukása után az utcára kerültél. Soha nem tudnál ártani senkinek, egy áldott lélek vagy, ezáltal pedig mindig akad társaságod. Hajléktalan éveid alatt ismerkedtél meg Amaliaval és még néhány, a Fátylat ellenző természetfeletti lénnyel, akikkel azonnal szoros barátságot kötöttél.